A “Nádak Útján” tanösvény Hegykő határában a Fertő tó partján húzódik. Az ösvény a nevét a Fertő jellemző növényéről kapta. A túraútvonalat végig járva eljuthatunk a nád élőhelyére, a nádaratási helyekre. Megismerkedhetünk a Fertő-tó növény és állatvilágával az ösvény végén nem messze a vasfüggöny emlékhelytől található a madárfigyelő torony
Tovább a fotógalériába
Szigethy Istvánné állandó kiállítása “A pólyától a szemfedélig ” címmel. A település egyik legrégebbi házában a gyönyörű csipke bemutatása mellett megelevenednek a múlt értékei, például a tisztaszoba és a kemencék. A Rábaköz jeles mestereinek, Ángyán Csilla csornai fazekasnak és Pintér Jenő bogyoszlói fafaragónak az alkotásai szintén megtekinthetők.
Tovább a csipkeházra
Hegykő
határában korábban kavicsot bányásztak. A régi bánya helyén napjainkban egy
hathektáros vízfelületű tó található. A víz átlagos mélysége másfél méter, de
helyenként eléri a 3 métert is. A horgászok hegykői paradicsoma szép, csendes
környezetben, a községtől 1 kilométer távolságra található. A tóban élő
halfajok horgászhatóak. Amur, csuka, kárász, ponty, süllő, bodorka, vörös
szárnyú keszeg, küsz karika keszeg, dévérkeszeg, sügér, compó, busa, angolna és
harcsa akadhat a horgára annak, aki itt várja a kapást.
A horgásztó
közelében vadkacsák, vízicsibék és nádiverebek tanyáznak. Gyakori itt a béka, a
fürge gyík, a vízisikló és a mocsári teknős. Néhány vidracsalád is a
horgásztóhoz költözött.
Hegykő
község határában az eredeti helyén látható, hogy milyen is volt egykor a
vasfüggöny, melynek létrehozásával az Önkormányza – politikamentesen – szeretne
emléket állítani mindazoknak, akiknek ezen a 41 év alatt sikerült a határon
átszökniük (disszidálniuk); azoknak, akiket a szökés közben elfogtak,
megsebesítettek, vagy agyonlőttek.
Továbbá
emlékezni kell mindazon határőrökre, akik télen – nyáron, esőben, sárban,
fagyban esküjükhöz híven védték az államhatárt.
Az emlékhely
nagyrészt még rendelkezésre álló korabeli anyagok felhasználásával készült el,
és 2008. július 15-én avatták fel.
1948-ban
kezdődött meg a nyugati határszakasz megerősítése. Faoszlopokra tüskésdrótot
erősítettek, melléje aknamezőt telepítettek. 8 éven keresztül ez a védelmi
vonal akadályozta meg a szökést. A politikai enyhülés hatására 1955 őszén
megkezdték a határzárak eltávolítását, amellyel 1956. október 20-án végeztek.
A forradalom
leverését követően a kormány elrendelte a nyugati határ ismételt lezárását.
Egymással párhuzamosan két drótkerítést építettek, közéjük 800.000 aknát
telepítettek. Az aknamező mellett nyomsáv húzódott, amelyet rendszeresen
tárcsáztak és boronáltak. A nyomsáv mellett a járőrök részére utat
építettek.
1964-ben
politikai döntés született az aknamező felszedéséről, és az akkor korszerűnek
számító szovjet SZ-100-as jelzőrendszer hazai telepítéséről. Ha a kerítés
drótját elvágta valaki, vagy ahhoz akár csak hozzáért, azt az őrsön jelezte egy
berendezés. Mielőtt a szökevény elérte volna a határt, a határőröknek sikerült
elfogniuk. 36 év elteltével a jelzőrendszer elavult.1989 februárjában döntött a
kormány a megszüntetéséről.
1989
augusztusában megszűnt a vasfüggöny.
Mottója: “Egy
cseppben elfér a világ!”
Egy most
induló pálinkafőzde nem is remélhet ennél jobb bemutatkozást, mint hogy a
pálinka kiválóságok között tudhatja két termékét is!
Ezt a remek
eredményt a Prémium Piros Veltelini Szőlőpálinkája öt csillagot, a Prémium
Zenit Szőlőpálinkája pedig három csillagot kapott a szigorú ítészektől, így
szerepelhetnek a pálinka kiválóságok könyvében és viselhetik a “2014-es év
pálinka kiválósága címet!
A versenyben
68 pálinkaház 171 tétellel nevezett, ebben az erős mezőnyben pedig különösen
értékes ez két remek helyezés!
Jó szívvel
ajánljuk az “Egy csepp” pálinkákat Önöknek!